Sebők Lajos, Gáspár Éva: Mediterrán kert itthon

Életem első e-könyvét volt szerencsém a napokban nézegetni, olvasni. Lehet, hogy nem vagyok már elég fiatal, de első látásra kicsit ijesztő volt, hogy lassan már a könyveket is a számítógépen kell olvasnunk… Viszont tény, hogy könyvet kiadni manapság nem túl gazdaságos. Az e-könyvnél pedig ”csak” (dupla idézőjelbe tenném, ha lenne ilyen) a szerző (na és tördelő) munkáját kell megfizetnünk. Egyszóval: inkább így, mint sehogy.

E kis bevezető után jelenteni szeretném, hogy egy nagyon szép könyvet tartok a kezemben – hogy egy kis képzavarral éljek, hiszen valójában a monitoron lapozgatom. De egy szempontból ez biztos jobb: ha akarom, nagyíthatom kissé az oldalt, amin kinyomtatva esetleg nem látnék megfelelően valamilyen részletet egy-egy képen. Arról nem is beszélve, hogy nyomtatásban a színek soha nem olyan gyönyörűek, mint a számítógép vagy egyéb eszköz képernyőjén. Ezzel egyúttal azt is elmondtam, hogy igen, a képek gyönyörűek és jó minőségűek. Olyan szépen komponált, gazdag képanyaggal találkozunk, amelynek hatására máris rohannánk a kertbe legalábbis tervezgetni, ha ültetni nem is lehet mostanság. Öröm a szemnek, igazi színvonalas fotók.

De a magam részéről a kertészeti könyveknél nem képes albumokra vágyom, nagyon fontos számomra a szöveg is. Itt pedig nagyon sok hasznos információt találunk a témáról. Az első részben a szerző ismerteti röviden Magyarország éghajlati viszonyait, majd a szárazságtűrő növények főbb jellemzőit. Ezután következik sok faj bemutatása, életforma szerinti csoportokra osztva. Minden ilyen fejezet végén összefoglaló táblázat található a fajokról életforma (örökzöld vagy lombhullató), fényigény, majd virágzási idő és virágszín szerint. Ezek után találunk néhány oldalnyi ötletes edényes növénykompozíciót is. Végül pedig következik az ültetési és ápolási útmutató.

Tetszik, hogy a szerzők nem felületes, semmitmondó szöveggel töltötték meg könyvüket, hanem használható információkat tesznek közzé. Néha túlságosan is sokszor, mert szinte minden szövegrész többször is ismétlődik. Ez engem kissé zavar, de lehet, hogy egy laikusnak, aki nem sokat tud a témáról, jól jön, mert mire a végére ér, biztosan megtanulja a tudnivalókat. Aki meg már tudja, az élvezheti a képeket, “lophat” jó ötleteket.

Értékelem a kezdeményezést, és hogy akadnak olyan kertészek, akik hajlandók megosztani tudásukat, tapasztalataikat a nagyközönséggel – és nem is drágán.

A könyv megvásárolható itt: http://prerikert.hu

Varga Emma, Bary Zsuzsa: Csodálatos orchideák

Csodálatos orchideák egy csodálatos könyvben. Varga Emma akvarelljei teszik azzá, s Bary Zsuzsának lehetünk hálásak az ötletért. Albumszerű, ahogy a szerző, Bary Zsuzsa mondja, nem is akar más lenni. Nagyon jó, hogy a legalapvetőbb információk mégis megjelennek a növényekről. Felmerült bennem a kérdés, hogy mi alapján állították sorba a megjelenített fajokat/fajtákat, mert semmilyen "rendet" nem vélek felfedezni benne. De lehet, hogy ez csak az én tudatlanságom, és az is lehet, hogy nincs is más koncepció, mint "pusztán csak" esztétikai, ami végülis egy albumnál a legfontosabb.

Kár, hogy nem matt papírra nyomták, véleményem szerint az jobban illene ezekhez a gyönyörű akvarellekhez.

Tetszik a bevezető, amelyből röviden megismerhetjük a szerzőt és a festőt és hogy hogyan készülnek az akvarellek. És nagyon tetszik, hogy ma, a digitális fényképezőgép világában, akvarellek mutatják be a növényeket. Botanikailag helyes és nagyon igényes, ugyanakkor képként is helytálló, szépen megkomponált festmények.

Nagyon jó forgatni, nézegetni, olvasgatni, akkor is tud élményt nyújtani, ha csak 10 perc szabadideje van az embernek. Olyanoknak is a kezébe adnám, akik nem sokra tartják az orchideákat, mert fogalmuk sincs róla, hogy nem mind egyformák és hogy csodálatosak. És olyanoknak is, akik nem akarnak orchideákat nevelni, de a természet szépségei iránt érzékenyek.

Molnár V. Attila: Növényritkaságok a Kárpát-medencében

--- A növénytani vagy kertészeti témájú könyvek általában nem alkalmasak arra, hogy az ember leüljön és egyhuzamban végigolvassa, nem is ilyen céllal készülnek. Ez a könyv kivétel. A szövege annyira olvasmányos, és a növényleírások mellett annyi plusz információt tartalmaz növényszervezettanról, rendszertanról, genetikáról, nevezéktanról, emberekről, hogy aki egy kicsit érdeklődik a téma iránt, nehezen tudja letenni. Csak azért szükséges időnként pihenő, mert a könyv gondolkodásra késztet, ugyanúgy, ahogy a szerző élő előadásai is. Azt hiszem nem túlzás, hogy ilyen lenyűgöző növénytani olvasmány még nem járt a kezemben.
A szöveg logikusan felépített, jól követhető, laikusok számára érthető, az esetleg ismeretlen fogalmak a hátul lévő "kislexikon"-ban megtalálhatók. Az egyetlen negatívum a szöveg rovására, hogy viszonylag sok benne az elütés.
A cím nagyon helytálló, mert tényleg ritka fajokat mutat be, nem szenzációra törekszik. Az egészen átsugárzik a szerző téma iránti szeretete és nagy terepi tapasztalata.
A képek (Molnár Attila terepi fotói) gyönyörűek.
A szerkesztés is tetszik, mert egy-egy egész oldal jut a képeknek, és a mellette lévő (nagyon helyesen bal) oldalt foglalja el az adott fajhoz tartozó szöveg. Az egész tördelés nagyon egyszerű, de szép, a papírvastagság is tökéletes. A keménytáblás könyv mérete olyan, hogy jó kézben fogni és lapozni, a kötészet is jó minőségű, nem kell attól félni, hogy szétesik a kezünkben, mégis rendesen szétnyitható, kényelmesen olvasható. Német nyelven is megjelent.

Annette Timmermann (szerk.): Az 500 legszebb kerti növény

.

--- Ennek a könyvnek így rögtön az elején a magyar címébe belekötnék:
én dísznövényt írtam volna, hiszen arról van szó. Most, hogy rákerestem interneten, hogy hol kapható, többször is automatikusan ezt írtam be.
Kifejezetten laikusoknak való könyv. Aki komolyabban kertészkedik, vagy legalábbis érdeklôdik minden dísznövény iránt, mint én, annak már nem mond semmi újat.
A nálunk is legismertebb dísz- és gyógynövény fajok vannak benne, fatermetûeket kivéve. A szöveg véleményem szerint nem sokat ér, bár lehet, hogy teljesen amatôröknek jó. Csakhogy én találtam benne egy-két téves információt is. Nem olvastam végig az egészet, de abban, amit olvastam, már találtam egy-két dolgot, ami szerintem kifejezetten hibás. Igyekszem megkeresni ezeket a konkrét példákat, és vissza fogok térni erre a bejegyzésre késôbb.
A képek gyönyörûek, csak nem értem, hogy néha miért olyan kicsik, hiszen a könyvben lenne még hely bôven. És azt sem értem, hogy hogy nem tudtak minden egyes fajhoz képet szerezni egy ilyen igényesnek látszó kiadványban, amely külön-külön tárgyal 500 fajt.
Nagyon elegáns, de szerintem kifejezetten papírpocsékoló a layout. Az is igaz, hogy az 5-10 cm széles margókra, vagy féloldalnyi üres helyekre az olvasó beírhatja a saját jegyzeteit – nem is rossz ötlet.

John Good & David Millward - Alpine Plants - Ecology for Gardeners

.

--- Aki jól tud angolul és magashegységi növények tartásával próbálkozik, annak érdemes ezt a könyvet elolvasni. Ha járt már magashegységekben, akkor azért, ha még nem járt, akkor azért. A könyv a magashegységi és a sarkvidéki régiók minden ökológiai tényezôjét tárgyalja, többé-kevésbé részletesen. Az elôszó szerint tulajdonképpen arról van szó, hogy a szerzôk igyekeztek csokorba gyûjteni az eddig itt-ott megjelent ökológiai témájú cikkek és egyéb írások által közölt adatokat, hogy a növénybarátok és kertészek így egyben kaphassák kézbe a legfontosabb tudnivalókat. Nagyon sok érdekes ökológiai megfigyelésrôl és kísérletrôl kaphatunk információt, de gyakran úgy érzem, nem ártana, ha jobban részleteznék az adott témát. Persze lehet, hogy akkor nem fért volna el egy kötetben az anyag. Én, aki már láttam néhány magashegységi élôhelyet, sok – a terepen felmerült – kérdésre kaptam választ. Ugyanakkor a könyvet olvasva néhány újabb kérdés vetôdött fel bennem, amire még választ kell keresnem.
Számomra két hiányossága van ennek a kiadványnak:
- bizonyos témákat túlságosan érintôlegesen tárgyal, nem bánnám, ha jobban kitérne a részletekre
- a könyvet illusztráló képek száma nem nagy, de még ezeknél sem fordítottak túl sok gondot a képelôkészítésre, feltehetôen anyagi okok miatt. Vannak szép és jó minôségû képek, de akad jónéhány, amelyik egy rosszabb minôségû nyers scan színvonalán áll. Azt viszont el kell ismerni, hogy a könyv viszonylag kedvezô áron vehetô meg a hasonló témájú kiadványokhoz képest.
Hasznos és élvezetes olvasmány, a felépítése is tetszik. Különösen ötletesnek találom, hogy minden fejezetben van egy-két "kék doboz", vagyis egy kék háttéren kiemelt szövegrész, amelyben röviden összefoglalja a fejezet lényegét.

Christopher Grey-Wilson: Cyclamen: A Guide for Gardeners, Horticulturists and Botanists

-

 ---  Úgy gondolom, hogy ez a könyv minden profi és mûkedvelô kertésznek ott kell hogy legyen a polcán. Persze csak akkor, ha néha olvasgatja is, vagy legalább a képeket nézegeti. :-)
Sok szép, igényes kép van, de elég kicsik, pedig a könyv A4 körüli méretû. A szöveg nagyon átfogó, mindenre kitér, bár néha nem könnyû megtalálni a keresett információt.
Tulajdonképpen ez az egyetlen jelentôsebb problémám ezzel a könyvvel, hogy valahogy az információ halmaz nincs igazán jól rendezve. Nagyon jó, hogy minden fajról van egy külön fejezet sok képpel, a növény jellemzô tulajdonságait kifejezô rajzzal és elôfordulási térképpel, amely azonban néha talán túlságosan elnagyolt. E fejezetek szövege egy hosszú bevezetôbôl és több alfejezetbôl áll: Élôhely, Földrajzi elterjedés, Leírás, Termesztés, stb. Sajnos azonban elôfordul (szerencsére nem gyakran), hogy ezek az alfejezetek nem azt tartalmazzák, amirôl a cím szól. Van olyan például, hogy a Termesztés (Cultivation) alfejezetben a szerzô az alfajok elnevezésének hibás voltát ecseteli, magáról a növény tartásáról pedig valójában a bevezetô részben írt néhány mondatot, egyéb információk közé keverve. Az tetszik, hogy nemcsak a saját, hanem gyakran mások termesztési tapasztalatairól is beszámol. A virágzási idô ezekben a fejezetekben mindig valahol máshol van elrejtve, nem könnyû megtalálni, ha mondjuk az ember csak azt keresi. Igaz, hogy a könyv bevezetô részében van egy külön fejezet, amelyben csoportosította a fajokat virágzási idô szerint.
Mindezt leszámítva egy nagyon hasznos és szép könyv. A nagy bevezetô rész részletesen tárgyalja a cikláment mint növényt, kimerítô információkat tartalmaz a tartásáról, szaporításáról, kártevôirôl és kórokozóiról. Itt csak azt találtam furcsának, hogy a termesztés fejezettel kezdi, és utána mutatja be magát a növényt. Részletezi a nomenklatúrát az összes fajjal, alfajjal, formával és változattal, valamint határozókulcsokat is ad az egyes fajok azonosításához. Ezután következik a fajok és alfajok elôbb említett részletes tárgyalása, majd a könyv végén hosszú fejezetet szán a különbözô hibrideknek és nemesített fajtáknak, aztán a C. persicum termesztésének történetét és a korábbi és újabb fajtákat mutatja be. A különféle genetikai vagy más típusú "aberrációkról" is van egy külön fejezet. Azt hiszem ciklámenrôl ennél sokkal többet már nem lehetne mondani...

Bodor János: Sziklakerti növények

.
---  Csak jót mondhatok róla. A képek a szerzô felvételei, szépek és jó minôségûek. Két helyre véletlenül rossz kép került be: a Campanula cochlearifolia és C. fenestrellata képei azt hiszem felcserélôdtek, valamint a Saxifraga bryoides hellyett valami más Saxifraga képe került be. Ezek valószínûleg a szerkesztés során történt "balesetek", nem a szerzô hibái.
A szöveg összefogott, a lényegrôl beszél. Csodálatra méltó, hogy olyan kis helyen mennyire el tud mondani minden lényegeset az adott fajról. Még a növények földrajzi elôfordulási helyét és élôhelyének ökológiai adottságait is felvázolja röviden, ami szerintem nagyon jó.
A sorozat könyvei A5 formátumúak. A képek talán élvezhetôbbek lennének nagyobb méretben, de ezt nagyon jó kézben fogni, sôt, még kisebb táskában is elfér.